Összes oldalmegjelenítés

2015. március 30., hétfő

Tavasz is coming

Öröm a kertben lenni. Hogy miért?
Szépen kikelnek a medvehagymák az erdőkertben.
Almával ágyást építünk a cseperedő tök palántáknak
Pötyi az ibolyamezőben

A kismama is élvezi a legelőt



Lányok reggelire várva

Rosszéletű ebek a verandán

Készül a komposzt. Nagy nehezen rávettem magam a prizma építésre.
Közben nem mellékesen elkezdtünk a sajtkonyha kialakítását is. Mire a kecsketej rendelkezésre áll, addigra első rangú sajtműhelyünk lesz! Képekkel majd később jövök.

Tyúk projekt újratöltve

Mivel állandósult a tojáshiány, és az elégedetlenség a konvencionális termékekkel, ezért végleg elhatároztuk, hogy újra belevágunk a tyúktartásba. A róka veszély ellen megtesszük a szükséges lépéseket, így talán lesz pár kakas a pörköltbe, és tojás a nokedlibe.
Farmot tervezni nem egyszerű, néha kicsi az írólap.

Projektoron nagyban az igazi.

A leendő tyúkudvar kijelölése megtörtént. A kecskéktől/szamaraktól sokat szenvedett orgona sövény lesz a tyúkok paradicsoma, így lesz szép illatos sövényünk, és védelem a tyúkjainknak.

A ludak tesztelik a leendő baromfiudvart, mivel ők is ide kerülnek. Régi ketrecük helyett új helyet kapnak. Háttérben a komposzt.
A tyúkól a régi lúdketrec helyére kerül, így szem előtt lesz, nem kell a világ végére menni tojásért, és a cseresznyefa árnyékot tart neki a nagy nyári melegben. Az ól raklap alapú. Alsó részében a ludak kapnak helyet, az emelet a tyúkoké.
A váz

Valami ilyesmi...
Már csak a tyúklétra hiányzik, képek hamarosan.
Természetesen motiváló tényezőt is beleépítettünk a képletbe, azaz vettünk 20 darab 4 hetes jószágot, akik most a nyúlól alsó szintjét használják. Vegyes színválaszték és jó étvágy jellemzi a 350 forintos csibéket. Etetők, itatók már megvannak, a kiskapu vár még kialakításra, aztán jöhetnek a pipik. Komposzt menü programmal várom őket, így elkezdtem egy komposzthalmot építeni nekik, majd hetente újabbat kapnak, és 4 hetes rotációban kitermelem a kész komposztot.

Jóóól összebújva



Tanya tervek

A hosszú téli estéken nyilvánvalóvá vált, hogy a tanyán ésszerű lépésekkel már nem nagyon tudunk haladni, anélkül, hogy nagyobb jelenlétünk legyen a területen, azaz, hogy legalább időszakosan nem költözzünk ki. Sajnos anyagi lehetőségeink korlátozottak, így elkezdtük az olcsó megoldásokat keresni. A meglévő épületek állapota nem szívderítő, de egy alap nélküli, összedőlés határán álló 15 négyzetméteres présháztól túl sokat nem várhatunk. Ettől függetlenül is az a véleményem azonban, hogy a bontással egyenértékű gépi és időbefektetéssel, simán rendbe lehet tenni, még akkor is, ha rombolni egyszerűbb, mint ésszel építeni. Ja építés. Nem építhetünk. Tartószerkezethez nem nyúlhatunk építési engedély, és statikus terv nélkül (cirka százezer). A földhivatal szerint nem létező 100 éves pincékről már nem is beszélek...
Jó, legyen mobilház. Oké, de drága, így legyen lelakott. Felújítás... hááát az se olcsó, és hogyan megy fel a hegyre a kamion??? Mi lenne ha ott raknánk össze? Mi kell hozzá? Meglepődnétek miből épül fel egy 80-as évekbeli mobilház...

Felújított alváz, szögvas és colos deszka...
A hab a tortán, hogy külterületen a területfoglalás miatt, a kiszemelt területet ki kell vonatni a termelésből (ha jól emlékszem negyvenezer - Földhivatal+Talajvédelmi hatóság - kb 2 hónap).

Na jó, építsünk faházat, nem kell sok, legyen 20 m2, komposzt budi, camping zuhany majd a közelben raklapokból lesz összedobva. Osztás-szorzás Több százezer, ha nem millió... Ajjaj, ebből nem lesz kiköltözés. Sajnos, mivel jelenleg nincs hol kint aludni, max a sátor jöhet szóba, egy hosszú hétvége alatt összerakható megoldást kell találni. Egyenlőre elfogadható megoldást nem találtunk.
De előkerestem a júliusban kaszálék alá vetett krumplikat, és amit a pockok nem faltak fel, az biztató lett.
A sok esőnek hála szép tojás nagyságúra nőttek.

Havas január

Januárban megkaptuk a téli adagot a hóból, ami elsőre nem tetszett, de azért belátom, sokkal jobb volt, mintha eső formájában jött volna (azóta dagonyáztam eleget az eső miatt).
Egyébként csak a komfort - értsd papucs helyett csizmába kellett bújni - miatt volt gond, mert persze a gumicsizmám kilyukadt :)
Póni a hóesésben, persze őt zavarta ez a legkevésbé...

Kísérleti parcellák a tanyán

Helsinkiben sem volt vészes a tél
Az utolsó képről jut eszembe. Helsinkiben volt alkalmam kóstolni jávorszarvas húst, és hurkát. Érdekes tapasztalat volt az ortodox magyar gyomromnak. A húst úgy készítik, hogy állítólag fagyottan szeletelik össze így 2-3 cm-es rostokra szedik szét, majd pörkölt szerűen, erdei bogyósokból készült dzsemmel főzik össze, és a végeredmény egy kupac barna valami. Nekem kicsit édeskés volt, de simán ehető. A hurka kicsit töményebb és szárazabb, mint itthon, és szerintem több hús volt benne, mint nálunk.