Bár még hivatalosan nem vagyunk biogazdák ( a szerződést még nem kötöttük meg), gondoltam nem árt művelődni, és részt vettem Gödöllőn egy ökogazdálkodásról szóló konferencián. Hasznos volt, mert találkoztam néhány érdekes kollégával, és kötetlenül elbeszélgettünk. Láttam, hogy ezt a kis mikro közösséget is milyen belső érdekek feszegetik szét, és láttam, hogy vannak még lelkes emberek, és nem kell feladni. Önmagában a konferencia inkább egyfajta áttekintés volt, az volt az érzésem, hogy az előadók egymás vállán akarták elsírni a problémáikat, amik természetesen a hallgatóság problémái is. Ismét megfogalmazódott bennem, hogy rengeteg hasznos információ áll rendelkezésünkre, csak valahogy nem jut el hozzánk. Az információs forradalom korában ez elég kiábrándító. Továbbra is látszik, hogy néhányan a csodát várják, míg mások, gyakran csendesen teszik a dolgukat és dolgoznak, dolgoznának, ha lehetne. Másokról Dagobert bácsi jutott eszembe, amikor a dollárjelek pörögtek a szemében, és azonnali állami pénzeket kívántak bevonni a rendszerbe. Furcsa ellentmondást éreztem a politika és az ökogazdálkodás vonatkozásában, persze szlogenekkel azért találkozni lehetett. Volt érdeklődés a kicsik részéről is, de látszott, hogy ez nem az elhivatottságról szól, és néhányan elfelejtették a biogazdálkodás etikai értékeit. Összességében nem bántam meg a részvételt, a szervezés profi volt, és a személyes találkozásokból ki tudja mi alakul majd ki a jövőben.
Még szép textil táskát is kaptam. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése