Mélyenszántók

Hét végén volt szerencsénk részt venni egy lovakkal történő munkavégzésről szóló továbbképzésen. Azért írok továbbképzést, mert a társaság nagy része már dolgozott vagy lovazott korábban, így az alapokkal azért tisztában voltak. Sajnos a munkanap áthelyezés miatt az első napról lemaradtunk, de a második nap önállóan is megállta a helyét. Átutaztuk a fél országot, álmélkodtunk az alföldön, természetesen elkéstünk, de simán odataláltunk, aztán tanultunk. Igaz, mi szamarakkal szeretnénk kalózkodni, de az alapok nagyon hasonlóak. Hajtottunk lovas kocsit, sétakocsit, és szántottunk is. Nagyon élveztük, ezt mondanom sem kell, és a kedvünk, ha lehet, csak jobban megjött a dologhoz.A szántást nehezítette a szétszórt trágya, ellenben a talaj ennél ideálisabb talán nem is lehetne. Megállapítottuk, hogy itt (is) minden az állatokon múlik...

A lovak (is) rettentő ügyesek voltak

Hazafelé megállapítottuk, hogy az alföldi ember rendkívül édesszájú, mert mindenhol van cukrászda (persze mi is jól bevásároltunk), valamint gazdagabbak lettünk egy régi paddal, megálltunk az ország egyik legjobb "antikosánál", és szerencsére befért a kocsiba a nagy pad (elég idiótán néztünk ki, a kormánnyal és műszerfallal az arcunkban, de mindent a szent célért!)