7végi rodeo

Tavasz van, még mindig. Sajnos, a megszokottak szerint nálunk megint folyamatosan fújt a szél, néha már elviselhetetlenül. Megpróbáltam az első kertet összerendezni, főztünk egy pörköltet bográcsban, kertészkedtünk is kicsit, de hát az egynapos hétvége ennyire is éppen csak elég. Közben elkezdtük a bárányok integrálását, illetve most már a birkák vannak többségben, így a kisebbséget kezdtük el integrálni közéjük. Ez azzal járt, hogy szigorú felügyelet mellett kiengedtük az egész csapatot. Sajnos Istókkal még vigyázni kell. Annak ellenére, hogy mindkét anya nagyon ügyel a kicsikre, mégis könnyen baj lehet, ha Isti rájuk lép. A kecskék már megszokták őket, mivel hét közben 2 napot már együtt töltöttek a karámban, amíg a szamarak az udvaron voltak.

Kicsit megszeppenve

De a bejegyzés lényege a rodeo. A bárányok érezvén, hogy kitágult a tér körülöttük természetesen ficánkolni kezdtek. Mivel nagyon jól elvannak a kicsik együtt, sokat játszanak. Ez odáig fajult, hogy elkezdtek a farakás körül körbe-körbe szaladgálni. A cigája ettől idegbajt kapott, mármint, hogy nem látja a kicsit, és rohant utánuk. Ezt látva a racka is utánuk eredt (ugye a nyáj ösztön), és így ment a rodeo. Természetesen a kicsik lefutották a szülőket.
Közben a frissen felgereblyézett fűre kiengedtük a szamarakat az első kertbe, és nagyon élvezték.

Friss fű!

A szamarak mellett a ludak is kiélvezhették a zöldtakarmányt. Szerencsére a kutyák nem érdeklődtek irántuk. A tojó elkezdett tojni, Bejgli pedig a tojásokra vadászni, így minden reggel úgy indul, hogy versenyt futunk, ki találja meg a tojást előbb.