Itt a nyár

Lassan-lassan igyexem visszaszivárogni a blogra. Nem keresek kifogásokat, és megpróbálom felvenni újra a fonalat. Kicsit visszatekintve, nagy nehezen sikerült elszállítani a trágyát. Mint mindig most is fájt kicsit a szívem, mivel első osztályú komposztot lehetne készíteni belőle, de sajnos még mindig úgy érzem, ez nem fér bele az időbe. Közben van pár vevő, akinek kiskertbe tudok vinni belőle, teszkós áron házhoz is viszem. Meglátjuk, talán sikerül több vevőt is találni.
Kecsusz lassan megellik, ahogy nézem megint ikrek várhatóak. Múlt héten a szomszéd utcában is megszülettek a kiskecskék, de nagyon picik lettek. Ugyanaz a bak volt nálunk is, szóval meglátjuk.
Esőből azóta sem volt hiány, de volt pár igen szép hétvégénk. A pince majdnem felszáradt, sajnos a boros pincére még nem készült el az ajtó.
Az eső miatt nem sikerült időben szénát készíteni, viszont szerencsére akad a közelben elég terület, ahol kaszálhatok. A tulaj még örül is neki. Viszont volt sajnos rossz tapasztalatom is, és ezt muszáj elmesélnem. Falu szélén szépen nő a fű, polgármester tehát intézkedik, hogy le legyen nyírva. Falu fizet, nyíróember levágja. Tavaly is annyi volt, hogy ott rohadt el az út mellett, és én is csak elég kis mennyiséget tudtam belőle az állatoknak hazavinni. Kb. két ifára való mennyiségről beszélünk.
Idén is láttam, hogy vágják, gondoltam tavaly kaptam engedélyt, akkor viszek belőle idén is. Nem utánfutóval (mert nincs), nem tonnaszámra, csak egy keveset.
Megyek, emberek szedik össze a szépen megszáradt szénát. Kérdezem őket, hogy egy pár zsákkal szedhetek-e belőle, mire közlik, hogy vágjak magamnak, ők ezt már elkérték a polgármestertől. Mondom csak pár zsák, nem sok. A válasz: ez az övék.
Nem tudom mennyire megy ez át így leírva, de nagyon felbosszant még most is, ha visszagondolok rá. Persze utána 1 hétig esett az eső, ami nem nagyon jó a szénának, de ez van. Végül azért elvitték.
Nade, közben kifejlesztettem a tökéletes takarmányellátást az állatoknak. Mármint a fűevőknek.
Minden nap kaszálok. Kézzel, hagyományos kaszával. Nem berregek, nem benzinezek. A ház előtti füvet is kaszáltam, majd azóta én is nyírom, nehogy megszóljanak a nagy fű miatt. Szóval van pár üres telek az utca végén, ami lassan kezd begyepesedni. Már több a hasznos növény benne, mint a gaz. Kifejezetten jó sok bükköny, kúszó lucerna, fehér here, és somkóró van benne. Keverve még egy kis fűfélével és gyógynövényekkel. Az állatok imádják. Naponta 2-3 big-bag zsák mennyiséget levágok. Egy adag kint marad száradni. Egy adagot frissen, egyet pedig széna formában beviszek. Ez nagyságrendileg elegendő napi adag mindenkinek. Így, mivel a nagyobb mennyiség széna, az sem okoz gondot, ha a friss zöld vizes. Eddig kicsit sem fúvódtak az állatok. Közben a java részét levágattam traktorral, talán a hétvégén lesz belőle kisbála. Ez mindenkinek jó, könnyen mozgatható, de sajnos télire nem tökéletes, amíg nincsen fedett helyem tárolni.
Fedett hely pedig alakul. Remélem hamarosan neki tudunk állni a tetőnek. Hétvégén kis betonozás kell, aztán majd ácsolunk.
Ludaink tojnak rendesen. Keltetéssel nincs kedvem vacakolni, és a róka miatt nem hagyhatom kint a tojókat kotlani. Ezért a tojásokat gyűjtögetem, és elpasszolom őket keltetésre. Egy kisliba már kelt is. Most testvérem próbálkozik a keltetéssel. 14 tojást gyűjtöttem neki. Meglátjuk.
Ma délután pizzasütés lesz a kerti sütőben. Ezt a funkcióját még nem próbáltuk, képekkel hamarosan jövök a sikerekről beszámolni.
Tegnap, részben a pizzához, gyűjtöttem kakukkfüvet, most szárad, és ha beválik, szedünk belőle sokat. Szerencsére a tanyán is van rengeteg, így lehet hogy hamarosan bio kakukkfű fűszerrel is a piacra lépünk. Tervben van még a hétvégére egy kis rebarbara főzőcskézés is. Valamint talán még a hónapban kerítésfestéssel egybekötött szappanfőzés is megszerveződik. Van 30 kiló zsírunk erre a célra, amiből kaukkfüves, levendulás szappan készül majd kecsketejjel bolondítva.
Ezt most befejezem, de képes beszámolóval jövök majd az idei extra növényeink vetéséről, sorsáról.