Összes oldalmegjelenítés

2011. szeptember 10., szombat

Elefánt?

1.Szürke négylábú állat nagy fülekkel, mi az? Elsőre talán a legtöbben az elefántra gondolnánk, pedig nem csak rá illik a leírás.
2.A törpe állatok alapvetően a nagyok kicsinyített másai, gondoljunk csak a pónikra, vagy éppen a mi malacainkra. Kertünk mérete miatt már a kecskék megvételekor azon voltunk, hogy alapvetően kis növésű állatokat szerezzünk be, így sokszor eljátszottunk a gondolattal, hogy milyen jó lenne egy pár minibirka, vagy miniszamár. A birkák, mint arról már írtam, nem minik lettek, és hát a szamarak...
3.Egy kedves, állatszerető férj részéről azt hiszem elfogadható gesztus, ha a kedves állatszerető feleségének egy állatot vesz ajándékba, esetünkben a szülinapjára. A kedves állatszerető feleség természetesen többször, jól tagoltan és kellő hangsúllyal ecsetelheti, minek is örülne igazán. Ez esetünkben is megtörtént, és mivel alpakkához ésszerű áron ma még nehéz hozzájutni Magyarországon egyetlen esélyem mini szamarak felkutatása volt. Nem egyszerű eset, de az égiek meghallgattak, és sikerült ilyet találni (gyanús lehetett volna, hogy nagyon ritka állatokról van szó, és hogy az áruk meglepően alacsony volt). Dolgozó ember lévén nehezen tudtam volna megoldani, hogy 400 km-t utazzak az állatok megnézése miatt, így maradtak a telefonos egyeztetések, és a jobbnál jobb fényképek. Az eladó korrekt, az ár jó, az állatokkal szemmel láthatóan nincsen gond (a miniszamár definícióját akkor még nem ismertem :) ), szóval áll az üzlet. Leszállításban is segítenek, nagyon rugalmasak, már csak a meglepetés miatt is megéri! Az állatok épen megérkeztek, és az előrejelzések szerint igencsak szelídek voltak nagy örömömre. A birkák kissé beijedtek ugyan tőlük, de a szamarak nekiestek a szénának és a víznek, így aztán nyugodtabban nézhettek körül új otthonukban. Öcsémnek is nagyon tetszettek, de hát a várható módon, kissé furcsa nézéssel egybekötve ingatta a fejét, hogy nem igazán vagyok normális, mivel szemmel láthatóan vettem két felnőtt, normál szamarat, egy kancát, és egy csődört. A méretük miatti ijedelmemet sikerült elaltatni a szelídségükkel, így kíváncsian vártam az ünnepelt reakcióit. Számított valami hasonlóra, ez tagadhatatlan, de semmiképpen sem két "nagy" szamárra.
Ettől függetlenül a csacsik elsőre belopták magukat a szívünkbe és tudtam, hogy bár nem minik, maradnak.
A közös evés összehozza az állatokat is, itt Pötyi a rackánkkal
A két szamár azóta sokaknak feltűnt, a szomszéd már aznap este elkerekedett szemmel figyelt, de becsületére legyen mondva, egy rossz szót sem szólt. A gyerekek is rendszeresen a kerítéshez jönnek haverkodni velük, és igen, túl vagyunk az első szamaras orvosi eseményen is (ahogy ez nálunk minden állat mellé dukál). Pötyi, a kanca jobb szeme elkezdett könnyezni, majd csúnya sárga váladék folyt belőle. A kamilla nem használt, majd hályog szerű tüneteket produkált, így egy éppen arra járó (köszi az infót Sanyi) lóspecialista állatorvos végül nálunk fejezte be napi körútját. Nem volt éppen egyszerű a sötétben megvizsgálni a beteget, de az orvos szerint is ritka szelíd állataink jól viselkedtek. Kiderült, valamivel megszúrhatta a szemét, és a szaruhártya felső rétege begyulladt. Azóta szerencsére a szemcseppeknek köszönhetően sokkal jobban van. Az orvos nem hiába jött ki hozzánk, mert gyorsan letudtuk a javasolt tetanusz injekciót és a féreghajtást is, jelentősen megnövelve ezáltal állataink értékét.
Pötyi balra, Istók jobbra
Újdonsült jószágaink egészen jól érzik magukat, kigömbölyödtek, a porban fetrengenek, és eddig lekopogom, még egészen csendesek. Állandó és rendszeres munkát adnak ugyanakkor, mivel a szamárcitromot elég nagy mennyiségben termelik, és a gyengécske kerítésnek is megadták a kegyelemdöfést. Remélem közös életünk tapasztalatokban gazdag lesz, és lassan összeáll az állatsimogató...

3 megjegyzés: