Hol hidegen, hol kánikulában telt az első nyári hónap, de nem volt eseménytelen az udvarban sem.
Egyik nagy kedvencünk a cseresznye, és otthon csak egy fiatal cseresznyefánk van, ami eddig még csak mutatóban termett. Az idén azonban belehúzott. Nem rengeteg, de azért bő termést adott. Nagy szemű ropogós, csak sajnos egy kicsit későn érik, kb. két hete kezdtünk eszegetni belőle. Sajnos tavasszal elfelejtettem kitenni a sárga lapokat a cseresznyelégy ellen, de alig van kukacos a termésben, ennek ellenére, szerencsére.
 |
| Mosolygós fekete cseresznye a fán. Tegnap már hibátlan fekete roppanós volt a termés. |
Juhaink elköltöztek. No nem messzire, csak a második szomszédba, ahol üresen áll egy nagy telek, bekerítve. Szépen zöldell az udvar, szóval lesz ennivaló bőven szerintem még kétszer ennyi birka is elférne ott. Hétvégén átlátogatunk a szamarakkal is.
 |
| Hűsölés. |
Ja és hát túl vagyunk a nyíráson is. Húzódott a téma mert szerettünk volna kipróbálni, amit Hódmezővásárhelyen a birkanyírós bácsitól láttunk, de végül jött a meleg, és nem várhattunk. Kisebb sérülésekkel, de túl vagyunk rajta. Kicsit féltem, hogy mennyire lesznek vészesek nyírás után, már úgy értem, hogy a gyapjútól nehezebb megítélni, hogy mennyire soványak. Végeredményben elégedett vagyok, jól sikerült belőni a takarmány adagot, annak ellenére, hogy a kecskék rendszeresen elmarták a birkákat a kajától. Legvékonyabb Picúr volt, a fiatal rackánk, de ez érthető is hiszen ő a legfélénkebb az egész brigádban. Az átköltöztetésük sem volt egyszerű - már előre félek a visszaúttól - mert nem követték a papírformát. bal hátsó lábuknál fogva szépen át kellett volna sétálniuk, de nem akarták. Dagi, aki az utolsó - és legnehezebb - volt már talicskában utazott. Képek erről nincsenek, minden kezünk tele volt :) Megérkezéskor aztán nem is akartak elszaladni. Remélem nem volt nagy trauma, bár hiába próbáltam őket kukoricával csalogatni...
ÉÉÉÉS végre megszülettek a kicsik. Már régen vártuk őket. Elkövettem azt a hibát, hogy nem írtam fel mikor töltött egy hetet Kecsusz a baknál, így csak saccolgattunk. Este még nem volt semmi, de hajnalban 3-kor, már mindkét kiskecske, és a méhlepény is megvolt.
 |
| Hátul Füles - kislány (gödölye), elől a kis bak |
 |
| Le sem tagadhatnák, hogy testvérek. |
Először Kecsusz nem nagyon hagyta őket szopni, de néhány alkalom segítség után hozzászokott, és a kicsiket mindig teli hassal látom, szerencsére van teje bőven. 4 naposan már a tetőcserép kupac tetején ugráltak. Ráadásul már mindent szedegetnek fel a földről, rágcsálnak, nekem élelmesebbnek tűnnek, mint az előzőek. Meglátjuk. A kis baknak gazdit keresünk, mert ő nem maradhat.
Közben minden igyekezetünk - Tojás elszedés - ellenére az egyik tojónk megkotlott. Most már azt sem tudom mennyi tojás van alatta, mert közben a másik is tojt még néhány tojást. Természetesen a tojó a szokott helyén, a szénabála mellett kotlott meg. Ott nem maradhatott, így az egész fészket egy nagy lapáttal beköltöztettem a nagy kutyaólba.
 |
| Lúd a kutyaólban. |
Azóta alig száll le a tojásokról. A mások tojó tojásait csak beteszem a fészek közelébe, és ő szépen begörgeti a fészekbe. Az első kislibának, kb 10 nap múlva kellene kikelnie. Még nem tudom mi lesz, mivel az utolsó tojást 4 napja tettem be alá. És persze közben a keltetőben lévő tojásoknak is hamarosan kelniük kell. Szerencsére azok is egyre nehezebbek, így esélyes, hogy lesznek kicsik.
Mindezek mellett érik a málna, talán lekvár is lesz belőle, megszáradt a lestyán és a kakukkfű, pirosodnak az első paradicsomok. A két disznó, Dönci és Malac már alaposan leamortizálták a körletüket, így tegnap komoly újjáépítést kellett végrehajtanom. Mondhatni szebb lett, mint az eredeti.
 |
| Traccsparti |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése